Szabadság & szabadság időtartama

A kiküldetés keretében Németországban foglalkoztatott munkavállalók fizetett szabadságra jogosultak. Az igényelhető szabadságnapok száma a németországi foglalkoztatási napok számától függ.

Minden 12 foglalkoztatási nap után jár egy nap szabadság. Egy (naptári) év alatt tehát 30 szabadságnap  (=munkanap) gyűjthető össze. A szombat, vasárnap és ünnepnapok  nem számítanak munkanapnak, tehát ezekre a napokra a munkavállalónak nem kell szabadságot kivennie.

Ahhoz, hogy a munkavállaló szabadságjogosultságát egy bizonyos időpontig ki tudjuk számítani, a naptári évre vonatkozó foglalkoztatási napok számát vesszük alapul.

A szabadságév végén a még nem érvényesített maradék szabadságnapok áttevődnek a következő naptári évre. Az ezt követő évekre további átvitel már nem lehetséges.

A szabadságra vonatkozóan külön jogszabály létezik a rokkant és fiatalkorú munkavállalók esetében. Itt a BRTV 8. paragrafusának 2.2, 4.1 és 11. bekezdésében megfogalmazottak érvényesülnek.

A munkavállaló szabadságjogosultsága a Németországban kiküldetésben töltött foglalkoztatási napok számától függ. Foglalkoztatási napnak számít az év valamennyi  munkaviszonyban eltöltött napja.  Ide tartoznak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok is. A szabadságolási eljárás szempontjából a munkaviszony a Németországi építkezésen való foglalkoztatás befejeztéig tart.

Nem számítanak foglalkoztatási napoknak azok a napok, amelyeken a munkavállaló

  • egy nem németországi székhelyű építési vállalalatnál nem németországi építkezésen dolgozott
  • a munkahelyéről igazolatlanul távolmaradt (bér nélküli napok)
  • fizetetlen szabadságon volt, melyek száma meghaladta a 14 napot. Például ha a munkavállaló 4 hét fizetetlen szabadságot vesz ki, úgy a foglalkoztatási idő ebben az esetben 28 (4 hét x 7 naptári) nappal csökken.

A foglalkoztatási napokat minden egyes naptári évre külön kell kiszámolni.

A számítás megkönnyítése érdekében minden teljes hónapra 30 foglalkoztatási nappal számolunk.

Példa:
A munkavállaló május 20-tól december 31-ig dolgozik  németországi építkezésen.
Ebben az időszakban 5 napot igazolatlanul hiányzott és 21 egymást követő napon keresztül fizetetlen szabadságon volt.

Hány foglalkoztatási napja van?

május 20-tól 31-ig

= 12 foglalkoztatási  nap

június 1-től  december 31-ig

= 7 hónap

7 x 30 naptári nap                              

= 210 foglalkoztatási nap


összesen    


= 222 foglalkoztatási nap

  
ebből igazolatlan távollét= 5 foglalkoztatási nap
ebből fizetetlen szabadság= 21 foglalkoztatási nap

marad


=   196 foglalkoztatási nap

A munkavállaló tehát 196 foglalkoztatási nappal rendelkezik.

A munkavállaló által a naptári évben megszerzett szabadságnapok száma a   foglalkoztatási napok  segítségével számítható ki.

A munkavállaló minden 12 foglalkoztatási nap (=12-es szabadság-osztó) után egy nap szabadságra jogosult.

A foglalkoztatási napok 12-es szabadság-osztóval való osztása eredményezi a munkavállalónak járó szabadságnapok számát. Csak teljes szabadságnapokat lehet kiadni. A tört szabadságnapokat a folyó naptári év alatt teljes szabadságnapokra lefele kell kerekíteni.

A szabadságnapok kiszámításának képlete:
(Összes foglalkoztatási nap)/(12-es szabadság-osztó)=szabadságnapok

Példa:
A munkavállaló április 1. óta dolgozik németországi építkezésen.
Október 21-től szabadságot szeretne kivenni. Hány nap szabadság jár neki?

április 1-től október 31-ig= 7 hónap
7 x 30 naptári nap= 210 foglalkoztatási nap
(210 foglalkoztatási nap)/12= 17,5 szabadságnap

Mivel a folyó naptári évben az értékeket lefele kerekítjük, a munkavállaló szabadságjogosultsága 17 nap, melyet október 21-től kivehet munkáltatójánál.
A szabadságnapok is foglalkoztatási napoknak számítanak.

A naptári szabadságév végén a nem igényelt szabadság áttevődik az új naptári évre. A tört szabadságnapokat, amelyek legalább egy fél szabadságnapot tesznek ki, most felfele kell kerekíteni.

  • Elsőként ki kell számolni az eltelt naptári évben Németországban munkaviszonyban töltött foglalkoztatási napokat.
  • A foglalkoztatási napok számát elosztva a 12-es szabadság-osztóval megkapjuk az eltelt naptári év szabadságnapjainak számát.
  • A tört szabadságnapokat, melyek legalább egy fél szabadságnapot tesznek ki, felfele kell kerekíteni.
  • A felgyűjtött szabadságnapokból le kell vonni a már a múlt naptári évben kivett  szabadságnapokat.
  • Az így kapott eredmény adja a megmaradt, új naptári évre átvitt szabadságnapok számát, melyet a munkavállaló az új naptári évben még kivehet munkáltatójánál.

Példa:
A munkavállaló április 1-től december 31-ig dolgozott németországi építkezésen.
Munkáltatójától a naptári év folyamán kivett 16 nap szabadságot. December 31. után is folytatja németországi építkezésen munkáját. Hány nap szabadságot vihet át a következő naptári évre?

április 1-től december 31-ig

= 9 hónap

9 x 30 naptári nap

= 270 foglalkoztatási nap

270/12

= 22,5

Felgyűjtött szabadságnapok száma

22,5 /felkerekítve 23 nap

Ebből levonjuk a 16 kivett szabadságnapot

 

Maradék szabadságnap

7 Tage

A munkavállaló tehát 7 nap szabadságjogosultsággal rendelkezik, melyet a következő naptári év december 31-ig még kivehet.

A munkavállaló németországi építőipari munkavégzése alatt felgyűjtött szabadságnapjait a kiküldetés ideje alatt igényelheti. Amikor már legalább egy nap szabadságjogosultsággal rendelkezik, a munkáltatójával történt előzetes egyeztetés után kiveheti ezt.

Amennyiben a munkavállaló németországi kiküldetése befejeződött, úgy a nem érvényesített szabadság egy későbbi kiküldetés ideje alatt is igényelhető. Ezt a szabadságot majd annál az aktuális munkáltatónál kérvényezheti,  akinél folytatja németországi kiküldetését.

Amennyiben a kiküldetés nem folytatódik, a munkavállaló megváltás útján kérvényezheti szabadságjogosultságát.

A szabadság érvényét veszti a jogosultság megszerzésének évét követő év elteltével.

Így például a 2017-es év szabadságjogosultsága a 2018-as év végével érvényét veszti. A munkáltató a 2017-es évben felgyűjtött szabadságjogosultságot tehát csak 2018.12.31-ig adhatja ki munkavállalójának. Ezután a munkavállaló már nem érvényesítheti a szabadságnapokat és a szabadságilletményét munkáltatójánál, és megváltást sem kérvényezhet a SOKA-BAU-nál. Azonban a végkielégítés kérvényezésének lehetőségével élhet, és ennek útján igényelheti érvényvesztett szabadságjogosultságát.

Amennyiben a munkáltató munkavállalóinak a folyó naptári évben a kiküldetés megkezdése előtt a már megszerzett szabadságjogosultságnál több szabadságot engedélyezett, úgy a németországi tevékenység ideje alatt megszerzett szabadságilletmény ennek mértékében részarányosan csökken.

A munkavállaló több részben is kiveheti szabadságát. Ebben az esetben az időarányosan egy napra járó napidíj szabadságilletményét kell kiszámítani.

A naptári év elteltével a munkavállaló által még nem érvényesített szabadságnapok áttevődnek a következő naptári évre. A töredék szabadságnapokat, melyek legalább egy fél szabadságnapot tesznek ki, most egy teljes napra kell felkerekíteni.

Amennyiben a munkavállaló az új naptári évben is németországi építkezésen dolgozik, úgy először az előző évből áthozott szabadság kerül felhasználásra. Ezt a maradék szabadsájogosultságot a munkavállaló az új naptári év végéig még igényelheti. Ezután a munkáltatóval szemben ez érvényét veszti.
Az elévült szabadságjogosultság a munkavállaló által végkielégítés formájában kérvényezhető. Ahhoz, hogy az előző évből áthozott szabadság ne évüljön el, a munkáltatónak ezt minden esetben még a folyó naptári évben szerzett szabadságjogosultság kiadása előtt kell érvényesítenie.

Amennyiben a munkavállaló Németországon belül egy másik építőipari vállalathoz vált, a felgyűjtött szabadságjogosultságát az új munkáltatónál érvényesítheti. Különleges előnynek számít, hogy a munkavállaló szabadságjogosultságát úgy egy külföldi, mint egy belföldi székhelyű építőipari vállalathoz „magával viheti“.
Ahhoz, hogy a munkavállaló szabadságjogosultságát új munkáltatójánál érvényesíteni tudja, előző munkáltatójának tájékoztatnia kell a SOKA-BAU-t a munkaviszony befejeztéről.

A SOKA-BAU értesíti az új munkáltatót (számlakivonat)  formájában a váltás időpontjában még érvényesíthető szabadságogosultságról ill. ennek mértékéről.
 

A munkaválló elhalálazásakor a szabadságjogosultság az örökösökre ruházódik át. A szabadságilletmény kérvényezése érdekében a SOKA-BAU-val kell felvenni a kapcsolatot.